Van az a srác… sokan ismeritek… tudjátok, aki nem gyárt L-es sportruházatot, mert az ő ruháit csak az viselheti, aki tesz érte. A narancsbőreltűntetős. Ez a srác nagyon ért a marketinghez (az anatómiához és a gimnasztikához kevésbé, ez mindegy is). Ez a srác azért örül, ha veszik a ruháit, így az M+ méret 44-46-os ;). Nevetséges! 178 cm vagyok, és 46-os ruhákat hordtam 9hónapos terhesen, 96 kilósan. Szóval, azért az eladás ENNEK a srácnak még mindig fontosabb, mint a saját elvei.
Nos, most kapott a jónép, a majd’ 70ezer fős követői gárda egy útravalót, szívhez szóló üzenetet Karácsonyra. Jól megszokott ironikus, szarkasztikus, gunyoros. A lényege, hogy bizony szégyelld magad, ha a te új életmódod csak januárban kezdődik! És lehetőleg már azt a pár sort olvasva is legyen komoly lelkifurdalásod, ha szeretnél jókat enni a szeretteid körében. Főleg, ha kövér vagy! A kövéreknek végképp nem jár a Karácsony. Se ruha, se buli, se normális párkapcsolat. Értitek?
Könyörgöm! Nagyon max. egy hétről van szó. Az életmód pontosan arról szól, hogy egész életedben követsz egy olyan attitűdöt, hozzáállást, szokásrendszert, ami segít az egészségedet kvázi egyensúlyban tartani. Egy változatosan és ésszerűen táplálkozó, rendszeresen sportoló embernek tök mindegy, hogy szed-e még egy tányérral a töltöttkáposztából, vagy a tiramisut Szenteste likőrrel öblíti-e le. Egyszerűen az ő életében elenyésző ez az évi pár nap. Akkor is, ha nyáron volt két esküvőn. Az emberi test ilyen csodás. Aki épp túlsúllyal küzd, annak szintén nem 3 nap alatt fog megoldódni a problémája. Már, ha neki ez probléma, mert bizony van, aki egy kis többlettel is teljesen egészséges, és jól érzi magát.
Persze a magyar ember egy kis gúnnyal és megalázással mindig fanatizálható volt. A történelmünk egy része vastagon erről szól. Úgyhogy a szeretet jegyében most mennek a fent említett post alatt a hamburgerevő-túlsúlyos mémekkel tarkított, szuperanyus, szupervumenes kommentek… hogy a “guru” már megint mennyire a közepébe talált… És a sok dagadt, gyenge, határozotlan L-es, XL-es mennyire elszúrja, hogy Karácsonykor bezabál. Jellemző.
Testalázás és testgyalázás felső fokon. Köszönjük az ünnepi jókívánságokat mi, dagadtak!
És most jövök én:
Kedves Mind!
Vékonyak, túlsúlyosak, sportosak, tarkák, kékek, ilyenolyanok. És főleg Ti, Mi, Anyák. Akiktől ezer bejegyzés kérdezi, hogy “Neked mi a kifogásod?”. Az egészségetek nem a karácsonyon múlik! Körültekintő, alapos elmélyülés segítségével érdemes feltárni azokat az okokat, amik oda vezettek, hogy éppen rosszul érzitek magatokat a bőrötökben.
Ez nem a rántott hal. Kicsit mélyebben bújó, talán kicsit fájdalmasabb úton elérhető magyarázatok, okok, események, érzések, minták. Kis lépésekkel felfedve, apró változtatások mentén, vagy akár egy nagy pálfordulással orvosolva, de el lehet indulni az egyensúly felé vezető úton. Akkor, amikor készen álltok rá. Amikor azt a nagy levegőt be tudjátok szívni, és nem a félelem, a megalázás szorongatása miatt indultok neki. Hanem várakozással, reménnyel. A megalázottság nem motiváció!
Aki megaláz titeket az NEM akar segíteni. Az valamiféle hatalmat, befolyást akar gyakorolni felettetek. Ebbe a hajszálba kapaszkodva viszont kicsi esély van csak arra, hogy önmagatokká váljatok.
Keressetek szövetségeseket, akár kritikusokat, ha nektek az segít. De ne olyat, aki árt!
Valahol az önszeretettel, az önbizalommal kézenfogva jön a többi lépés is. Ezt most értettem meg.
A legerősebb, leghatalmasabb érzésem a gyerekszülés, és az utóbbi két évem minden harca, vesztesége, ébren töltött éjszakája, és az ezeket ellensúlyozó, eddig nem ismert feltétel nélküli felelősségteljes szeretet. Ezek vezettek engem oda, hogy lépni tudok ÖNMAGAMÉRT. Csak úgy. Mert élvezem. Magát az utat, magukat a kis lépéseket.
Ha tetszett, oszd meg! Ha inspirál, kövess facebookon is! Várlak!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: