Én vagyok a “mindent,vagy semmit lány, a csikicsuki lány, a jojó lány”.
Általános iskolás korom végéig versenyszerűen sportoltam, az életem meghatározott mederben folyt, egyértelmű rendszerben. Amikor ez végetért, beütött a krach.
Elindultam a hullámvasúton, egyszer fenn, egyszer lenn. Heti 5 edzés, és puffasztott búza, vagy hónapokig még sétálni sem mentem, és zabáltam. Egyik életvitel sem állandósult (szerencsére) hosszú időre, de a szélsőséges állapotokat a lelkem is megsínylette. Nem ingadozott extrém módon a súlyom, evészavaros sem lettem. Csak folyamatosan elégedetlen voltam, és sosem tetszettem magamnak. A közérzetem pedig hol így, hol úgy alakult, ezzel megalapozva a szétszórtságom, a megakadásokat, a sikerek elmaradását.
Olyan…. semmilyen lettem. Vagyis, annak éreztem magam. Jelentéktelennek.
Aztán gyerekem született, erős lettem és kitartó. Emellett kiderült, hogy elképesztően kevés időm lesz magamra. Sokaig, nagyon sokáig. Ez az én nagy SZERENCSÉM.
Kis lépésekben életmódot kell váltanom, mert itt az ideje a példamutatásnak abban, hogyan lehet a mindennapok jutalma a jó közérzet, és élmény a munka. Ez nagy felelősség.
Éppen ez a felelősség az én motivációm. Nem a nyári bikiniszezon, vagy a férjfogás. Az, hogy szeressem ÖNMAGAM!
A karácsonyig tartó One Small Step kihívásom célja pont ez.
Évről évre letolják a torkunkon,hogy az adventi időszak életünk megrontója. Szórjuk a pénzt, zabálunk, úgy teszünk, mintha szeretnénk egymást. Én ezzel nem értek egyet. Gyönyörű ez az időszak, tele teremtő energiákkal, spirituális üzenetekkel, és a télre feltöltő fénnyel, érzésekkel, ételekkel, italokkal.
Nem fogom magam bűnösnek érezni idén SEM, amiért élvezem az ízeket, az illatokat, az ajándékokat, az örömöt a családom arcán.
Ezt a fahéjas-narancsos téli időszakot megelőzően 8 hetet szeretnék veletek tölteni a mindennapi egyensúly kialakításának apró lépéseivel.
Az internet tele hasonló kezdeményezésekkel: guggolás kihívás, bomba test kihívás, stb. Pontosan tudjuk, te is, én is, hogy néhány hét nem jár hosszútávú változásokkal. DE még a guggoláskihívás is hasznos, mert közben automatizmussá válhat:
MINDEN NAP fordítasz tíz percet az egészségedre (hacsak nem megy szét közben a térded 😉 ).
Az én kihívásom nem szól kerek fenékről, narancsbőrről. Sőt, paleo étrend kialakításáról, vagy az édességek elhagyásáról sem. Nem dörgölöm az orrod alá, hogy lusta vagy.
EGYETLEN CÉLOM az, hogy 8 héten keresztül tudatosan figyelmet fordítsak a testem és a lelkem épülésére. Ha ez egy pohár vízről szól, heti 3 edzésről, vagy egy önismereti utazásról,ugyanannyira fogok mindegyiknek örülni.
És karácsonykor PEHELYKÖNNYŰ lesz a lelkem, mert az önmagam iránt érzett felelősségemet tettekké váltottam. Ezek a tettek pedig ahhoz vezetnek, hogy egyre erősebben SZERESSEM MAGAM. És ezzel azt üzenjem a kisfiamnak, hogy az első lépés a világ jobbátételéhez, hogy magadat is jobbá teszed.
Te teszel egy lépést önmagadért? Gyere, tarts velem ITT!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: